A kognitív szó gondolkodást, megismerést jelent. Mindannyiunkra jellemző egy meghatározható gondolkodási stílus. Ez a gondolkodási stílus alapvetően befolyásolja azt, ahogyan itt és most érezzük magunkat. Általánosan elmondható, hogy nem az a helyzet határozza meg az érzéseket, amelyben aktuálisan részt vesz valaki, hanem a helyzettel kapcsolatos gondolatai, korábbi tapasztalatai. Ezek a gondolatok sokszor automatikusan értelmezik a helyzetet, akár tévesen veszélyt jeleznek ott is, ahol nincs veszély, vagy súlyosabbnak mutatnak egy szituációt, mint amilyen reálisan. Ezek a jelentésadások sokszor automatikusak anélkül, hogy a személy külön erőfeszítést tenne az értelmezésre vagy észlelné az értelmezése spontán torzítását. Noha a torzított helyzetértelmezés komoly szorongást, félelmet, szomorúságot, elhagyatottság érzést, és testi panaszokat (fejfájás, gyomorremegés, heves szívdobogás) is kiválthat.
Hogyan alakul ki ez a gondolkodási stílus?
Gyermekkorban számos korai élmény és későbbi kritikus életesemény hatására formálódik az emberi gondolkodás, alakul ki egy személyre szabott gondolkodási stílus, mintázat. Azok a személyek, akik gyermekkorukban számos érzelmileg megterhelő életeseményt éltek át, a negatív életesemények voltak dominánsak a korai életéveik során, azok számára általában nehézséget okoz, hogy egyedül is biztonságban érezzék magukat, vagy bizalmi kapcsolatok tudjanak kialakítani. Sokszor az önbecsülésük is sérült. A kognitív terápia során azonosítjuk azokat a gondolkodási mintázatokat, amelyek a pszichés zavarok hátterében állnak, majd az azonosítást követően azok korrekciója zajlik egy bizalmi terápiás kapcsolat keretei között. A terápia során lehetőség van a múlt megterhelő eseményeit egy értelmes rendszerbe szervezni, ezáltal jobban megérthetővé válnak a jelenben érzelmi megterhelést jelentő helyzetek háttere.

Szerző: Boross Viktor, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta